Olaszorsz�g

Olaszorsz�g (hivatalosan az Olasz K�zt�rsas�g; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) f�ggetlen orsz�g D�l-Eur�p�ban, amely mag�ba foglalja a P� foly� v�lgy�t, az Appennin-f�lszigetet �s a F�ldk�zi-tenger k�t legnagyobb sziget�t, Szic�li�t �s Szard�ni�t.

Az olaszok saj�t orsz�gukat lo Stivale-nak (magyarul a Csizma), il Bel Paese-nak (magyarul a Sz�porsz�g) vagy la Penisola-nak (magyarul a F�lsziget) h�vj�k.

Olaszorsz�g sz�mos j�l ismert, befoly�sos eur�pai kult�ra otthona volt, p�ld�ul az etruszkok�, a g�r�g�k� r�maiak�. F�v�rosa, R�ma, t�rt�nelmi vil�gv�ros, mint az �kori R�ma �s a katolikus egyh�z b�lcs�je. T�bb mint 3000 �ven kereszt�l az orsz�g n�pv�ndorl�sokat �s inv�zi�kat szenvedett el a k�z�pkorban a germ�nok, kelt�k, frankok, szarac�nek �s normannok �ltal. It�lia egyes�t�se 1870 el�tt t�bb hercegs�gb�l (Firenze, Mil�n�, Pisa stb.) �s k�zt�rsas�gb�l (pl. Velence, Genova, Amalfi) �llt, ezen v�ros�llamok h�bor�k puszt�tottak. Az olasz monarchia �s a k�t vil�gh�bor� alatt az �llam rengeteg konfliktuson esett �t, miel�tt megalakult a mai l�tez� Olasz K�zt�rsas�g. 

Olaszorsz�g ma a magasan fejlett orsz�gok k�z� tartozik a vil�g 7. legnagyobb GDP-j�vel �s a 17. legnagyobb emberi fejl�d�s index�vel. A G8 tagja �s az Eur�pai Uni� �s a NATO egyik alap�t�ja. 2007. janu�r 1-j�t�l az ENSZ biztons�gi tan�cs�nak nem �lland� tagja.